Trianon 1920 – 2020

Ma száz esztendeje írták alá a Párizs melletti…

Trianon.

Ma száz esztendeje írták alá a Párizs melletti Versailles Nagy Trianon-kastélyában az első világháborút lezáró békediktátumot, amely Magyarországtól elvette területe kétharmadát (283 ezer négyzetkilométer helyett 93 ezer), lakossága több mint felét (18,2 millió fő helyett 7,6), és éppen ma tíz esztendeje, hogy az Országgyűlés döntése értelmében június 4-én az ország a nemzeti összetartozást ünnepli. Egy éve pedig a nemzeti összetartozás évévé vált 2020.

 

A béke feltételeit magyar részvétel nélkül határozták meg az 1919-ben kezdődött békekonferencián, amely arra irányult, hogy a világháborúban győztes nagyhatalmak Európa új térképét és rendjét felvázolják. A magyar véleményt először 1920. január 16-án fejthette ki a magyar delegáció vezetője, Apponyi Albert, merőben feleslegesen citálva népességi-etnikai viszonyokat, közjogi felállást. Májusban a magyar kormány a béketerv láttán azonnal lemondott, ezt követően Bénárd Ágoston népjóléti miniszterre és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követre maradt a feladat, hogy aláírja a dokumentumot – előbbi tiltakozásul nem ült asztalhoz az aláíráskor.

A leglátványosabb és legérzékenyebb veszteség a területi csonkítás volt.

  • Csehszlovákia megkapta a Felvidéket, a Kisalföld északi felét és Kárpátalját
  • Romániáé lett az Alföld pereméig Erdély és Kelet-Bánát
  • A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság kapta meg Horvátországot, Bácskát, Nyugat-Bánátot, Zala nyugati részét, a Muraközt és a kiválóan termő Baranya-háromszöget
  • Ausztriáé lett egy nyugat-magyarországi sáv
  • Lengyelország is kapott kisebb területeket (Szepes, Árva vármegyék egy része).

A területi veszteség az ipar harmadát és a nemzeti jövedelem kétharmadát is semmivé tette az ország számára, és 3,2 millió magyar szorult a határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén.

Az aláírás magyar nemzeti gyász mellett zajlott, délelőtt 10 órakor leállt az élet, zúgtak a harangok, szóltak a szirénák, a közlekedés leállt, az üzletek bezártak.

A szerződés maga 14 részből és 364 cikkből állt, az ismert részletek mellett

  • megtiltották Magyarországnak az államszövetségre lépést (felbontva a monarchiát)
  • a haderő létszámát 35 ezer főben maximálták, korlátozták a fegyvergyártást
  • 30 éven át jóvátételt kellett fizetni az okozott háborús károkért, lekötve a magyar állam minden bevételét

A magyar nemzetgyűlés november 15-én ratifikálta a békediktátumot, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki.

Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban tért vissza.

1938-ban aztán Magyarország átmenetileg visszakapta Szlovákia magyar többségű déli sávját, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is, összesen az elveszett területek fele, cserébe az országnak a németek oldalán kellett belépnie a második világháborúba – amelyet miután Magyarország vesztesként hagyott el, 1947-ben “helyreálltak” az 1920-ban megrajzolt határok.

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük